Akkor blogoljunk…..

30.-án ismét útra keltem. Úti célom Lisszabon, Portugália. Liszt Ferenc repülőtér (Ferihegy)……hát igen…. Innen én még nem tudtam elindulni időben és egykezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor érkeztem időben. Jó 40 perc késéssel indultunk Frankfurtba. Na, a frankfurti érkezés is megér egy misét. Késésünk miatt jó 20 percet kellet köröznünk olyan időjárásban, hogy komolyan többször azt hittem, hogy le fogunk zuhanni. Volt már egyszer ilyenben részem 2004-ben…..nem kívánom senkinek. A késés miatt a várakozási időm Frankfurtban jócskán lecsökkent, de még így is volt elég időm a csatlakozásomig. A Lufthansa hatékonyságát dicséri, hogy még a leszállás előtt jó pár utastársamnak átbúkolták a jegyét (Európán belül), néhány transzkontinentálist pedig visszatartottak….(Chicago, Singapore…..) Beszállván a lisszaboni gépbe, ismét meglepetés….. Istenem, hogy én, hogy utálom a meglepetéseket. Békésen fetrengtem már az ülésemben, mikor egy idősebb afro-amerókai (nigga’) toszogatta a beszállókártyáját az orrom alá, mondván, hogy neki is ide szól a jegye. Még az indulás utáni mélabúban nem volt kedvem vitatkozni, így egy egyszerű „hess picsábával” (fuck off) megpróbáltam jobb belátásra téríteni. A fő utaskísérő látván, hogy a helyzet fokozódik odajött. A pasas már kezdett hepciáskodni, így megkért, hogy menjek utána. Békés állat lévén így is tettem, de már előre figyelmeztettem, hogy gépet nem cserélek….. Megnyugtatott, hogy arról szó sincs…..csak fáradjak vele előre az első osztályra…..Mit mondjak nem tiltakoztam…. Pezsgő kezdésnek, füstölt pisztráng, camembert sajt, marhasteak, gyümölcssaláta, süti…..a három üveg Warsteinerről sem szabad megfeledkeznem…. Egyszóval jó hangulatban érkeztem Portugáliába. Lisszabonban már várt az ügynök. Taxiba szálltam és este hét felé megérkeztem Sinesbe, ahol az én drágám már part mellet állt.

Folyt köv.