Furcsa egy figura. 84-es, (negyven alatti meg) és ennek ellenére szereti magát “nagy öregnek” feltüntetni a történeteiben. Cipó képű, hirdető oszlop alkatú, aki meg némi test képzavarral is meg van áldva, vagy verve. Néha MMA harcosnak, vagy éppen Mr. Univerzumnak képzeli magát mindig az éppen adott helyzetnek megfelelően. Az a hangos, széllelbélelt fajta, aki, ha mással nem tud, akkor a hangerejével próbál kitűnni, illetve igazolni a helyet a világban. Egy adott problémát, helyzetet, vagy érzelmi alapon, vagy puszta fizikai erővel próbál megoldani. Nem egy okos fiú, na. Ezen hiányosságait viszont ellensúlyozza, hogy barátságos és nagyon igyekszik beilleszkedni a “családba”. A szakmai kvalitását nem tisztem értékelni, minthogy nem vagyok gépész. Fura, de inkább vicces, ahogy bizonyos dolgokban a 2. gép tiszt tanácsait kéri ki mint pl. a scrubber üzemeltetése, vagy pl. az üzemanyag rendelés. A távol-keleti kor az olyan, hogy 12 nap alatt csinálunk meg hat kikötőt. Sok idő nincs társasági életet élni. Munka után mindenki legszívesebben a rongyok fele veszi az irányt és megpróbál erőt gyűjteni a következő kihívásra. Történt mégis, hogy Qingdaot elhagyva, miután az üzemanyag átváltás megtörtént, meginvitálta az embereit egy italra. Az egyből lett kettő, három, majd sok. Az elfogyasztott mennyiséggel egyenes arányban lett egyre erősebb és meggyőződését igazolandó, miszerint ő az alfa a gépházban szkanderozni hívta őket.
Első körben Amrik az elektrikus nyomta le 4-szer. O egy tipikus indiai fiú, akit inkább ducinak mondanánk, mint izmosnak. Ez azonban nem vette el a kedvet a további kísérletezéstől, igy a “csoki fiú” fele fordította a figyelmét. A harmadik gép tiszt (Gurmu Habtamu Bekele) egy 35 éves etióp fiú. Kell meg részleteznem? Akkor jó, ezek szerint előttetek van a kép. 170 cm “magas” és a testsúlya is csak az alsóbb 60+ fele konvergál. És igen, ő is lenyomta 4-szer. Becsületére legyen mondva nem magyarázkodott, nem keresett kifogásokat, egyszerűen csak, minden előzetes értesítés nélkül irányt váltott. Elmondása szerint rögbizett a középiskolás évei alatt, s mi több ígéretes karrier is állt előtte, de az a borzasztóan kemény apja nem engedte kiteljesedni, hanem inkább a tanulmányait forszírozta. Valamiféle támadó trükköt próbált bemutatni Boriszon a 2. gép tiszten, aki ugyan kb. 190 cm magas, de a testtömege csak alulról szagolja a 70-t. Borisz, mint egy spanyol matador, elegánsan utat engedett a felé vágtató lengyel vadkannak, majd derék tájon átölelte és egy pihe-puha mozdulattal a bárpult alá küldte. Na, erre a robajra lett elege a fedélzeti második tisztünknek, aki éppen pihent volna, hisz éjfélkor kezdődött a szolgálata. Beszólt nekik, ha nem hagyjak abba, akkor szólni fog nekem. Erre aztán eloldalogtak.
Én csak másnap ebédnél értesültem a hirtelen ötlettől megszervezett olimpiai játékokról és persze nem álltam meg, hogy meg ne csipkedjem egy kicsit. Ezt követően aztán négyszemközt is beszélgettünk, de az már kevésbé sem volt olyan vicces, mint a fentiek.
