A Facebookon ígértem egy bejegyzést Capt. Ghamalrol, de mielőtt belekezdenék, írok pár sort a 3. fedélzeti tisztemről... A tisztességes neve Mykyta Burmistov, amit aztán a Fülöpök, hol “Burmeisternek” (a gép típus után), hol “burgermeisternek”, hol pedig "Makitának" ferdítenek. 29 éves magas, vékony fiú, az a Ted Bundy típus. (csendes, udvarias, sorozatgyilkos) Vörös diplomával végzett az odesszai egyetemen, s mi több a diáktanács elnöke is volt. Tovább is van, mondjam még? Nem buta fiú, azt nem mondhatnám, de felettébb irritáló. Az a minden lében kanál. Iszonyatosan igyekszik megfelelni, következésképpen, amit el lehet, azt el is szúr. Nem bízik senkiben, ha kiad egy utasítást az egyik matróznak, a jelentés vétele után – legyen bármiről is szó – egy másikkal ellenőrizteti. Ezt persze a Fülöpök joggal sérelmezik, hisz többségük, meg az “egyszerű” matrózok is, 4-5-6-szor annyi hajózási tapasztalattal bír, mint őkelme.
Felettébb irritáló szokása, hogy ahányszor a hidra megyek, minden egyes alkalommal megkérdezi, hogy, hogy vagyok. Ma reggel 0530-kor nem tudtam megállni... “How are you captain” – kérdésére, kissé morózusan reagáltam. “How could I be? It is 0530, I missed my morning erection and it seems that my period is late.” (reggel 0530 van, hogy lehetnek, nem volt reggel erekcióm és a menstruációm is késik) Sajnálom, hogy nem volt nálam a telefonom, hogy megörökíthettem volna az arcát az utókornak. Mar gondolkodtam rajta, hogy kiadom rá a kilövési engedélyt. No, nem kell itt semmi komolyra gondolni. Csupán, ha valaki, akkor én tudom, hogy az “öreg matrózoknak” ezer apró trükk lapul a farzsebében, amiből egy kezdő tiszt nem tud jól kijönni.
Még várok egy keveset, aztán majd meglátom.
